Gimnázium honlap

Itt szeretnénk foglalkozni a magyar nyelvvel, eredetével, de idegen nyelvek használatának támogatását is tervezzük: angol, német, olasz....

http://sites.google.com/site/tanuljmagyarul20091113/home/gramatiko

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A nyelvészettudomány mai álláspontja szerint a magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozik; a finnugor nyelvrokonság elméletét vallja a Magyar Tudományos Akadémia és szerte a világban a tudományos közélet. A magyar nyelv rokonságára vonatkozóan ezen kívül több alternatív elképzelés is létezik.

Vámbéry Ármin 1869-ben Magyar és török-tatár szóegyeztetések címen adta ki munkáját. A mű nyomán kirobbant az ugor-török háború néven elhíresült nyelvtudományi vita, melynek során Budenz József és Hunfalvy Pál cáfolatai után végül Vámbéry elállt elméletétől, amely szerint a magyar török eredetű nyelv volna.

Zsirai Miklós Őstörténeti csodabogarak című munkájában (1943) megpróbálja felsorolni, hogy a magyar nyelvet a finnugor és török nyelveken kívül milyen más nyelvekkel próbálták még egyeztetni:

héber, egyiptomi, sumer, etruszk, hettita, baszk, perzsa, pelazg, görög, kínai, szanszkrit, angol, tibeti, tamil, korják, kamcsadál, jukagir, japán, ajno, dravida, maori, magar, csin, lepcsa, dafla, abor-miri, khasszi, mikir, munda, gondi, örmény, bodó, kocs, garo, kacsari, manipur, teluga, migal, brahui, tapka, manyók, szokpa, hórpa, szerpa, szunvár, garung, rodong, csuruszja, kulungya, bahingya, lehorong, szangpang, dumi, bután, kamu, humi

• Alternatív elméletek
  • 2.1 Magyar-türk (turáni) elmélet
  • 2.2 Sumer-magyar nyelvrokonság
  • 2.3 Japán–magyar nyelvrokonság
  • 2.4 Kelta-magyar nyelvkapcsolat elmélete
  • 2.5 Kecsua-magyar nyelvhasonlóságok
  • 2.6 Bibliai szóhasonlítások
  • 2.7 Tamana-kutatás
  • 2.8 Etruszk-magyar nyelvrokonság
  • 2.9 Az ősnyelv elmélete

Magyar
Beszélik	Magyarország, Szlovákia, Szerbia, Románia, Ukrajna, Szlovénia, Horvátország, Ausztria, Izrael, Egyesült Államok, Kanada
Terület	Közép-Európa
Nyelvcsalád	Uráli    Finnugor     Ugor
Írásrendszer	Latin írás
Rang	62. (a világon) 14. (Európában)
Hivatalos állapot
Hivatalos	Magyarország Vajdaság Autonóm Tartomány (Szerbia) Szlovénia (regionális) Ausztria (regionális) Európai Unió
Nyelvkódok
ISO 639-1	hu
ISO 639-2	hun
ISO 639-3	hun
A magyar elterjedése napjainkban

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike. A legnagyobb finnugor nyelv. Legközelebbi rokonai a manysi és a hanti nyelv, majd utánuk az udmurt és a komi nyelv. Vannak olyan vélemények, melyek szerint a magyar legközelebbi rokonnyelve a csángó nyelv.[1]

A finnugor nyelvcsalád létét többen vitatják (alternatív vélemények a magyar nyelv rokonságáról).

A magyar nyelv legtöbb beszélője Magyarországon él. Magyarországon kívül főleg a Kárpát-medence többi országában beszélik: Románia (főként Erdély), Szlovákia, Szerbia (a Vajdaság), Ukrajna, Horvátország, Szlovénia és Ausztria területén.

A magyar nyelv Magyarország hivatalos nyelve és az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike. Ezenkívül a magyar az egyik hivatalos nyelv a Vajdaságban, valamint Szlovénia három községében (Dobronak, Őrihodos és Lendva). A magyar nyelvet a világ nyelveinek sorában a 62. helyre teszik az anyanyelvi beszélők száma szerint. Európában a 14. legnagyobb nyelv.[2]

A magyar nyelv agglutináló, azaz ragozó nyelv. Az agglutináló nyelv a nyelvek egyik alaptípusa a flektáló, izoláló és inkorporáló nyelvek mellett. Wilhelm von Humboldt és August Wilhelm Schlegel tipológiája szerint a szintetikus nyelvek egyik típusa. Az agglutináló (szó szerint: „ragasztó”, értelem szerint: ragozó) nyelv a szavak jelentését elsősorban a szóalakok megváltoztatásával állítja elő úgy, hogy azokhoz toldalékokat kapcsol. A név a latin agglutino, agglutinare igéből származik.

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat